Mit jelent a pozitív gondolkodás?

A pozitív gondolkodás kifejezéssel először 1992-ben találkoztam, amikor Dr. Domján László behozta hazánkba a José Silva által kifejlesztett Agykontroll elnevezésű problémamegoldó és stresszkezelő módszert. Két évvel később el is végeztem a négy napos tanfolyamot, mely során döbbenetes és áll-leesős élményben volt részem: akkor és ott, először próbálhattam ki az intuícióm tudatos irányítását. Az esettanulmány nevű mentális technika próbálgatása közben egy megadott név, életkor és tartózkodási hely alapján, meditatív állapotban a képzeletbeli képernyőmre került egy olyan ember, akivel sosem találkoztam, még a létezéséről sem tudtam addig, és akiről hajszálpontos személyleírást, ruházat-, és betegség megjelölést tudtam adni. Ez az élmény tényleg nagyon odatette a lécet! Innentől kezdve nem volt kérdés számomra, hogy a kollektív tudat létezik, és az információ lehívható a nagy közösből. Továbbá hamar nyilvánvaló vált az is, hogy a hangulatom és a mindennapjaim minősége nagy mértékben függ attól, hogy milyen dolgokra irányítom a figyelmemet.

Sokan félreértik a pozitív gondolkodás lényegét, amikor azt hiszik, hogy ez egy rózsaszín ködről szól, a nagy színes, habos lufiról, amikor a ganékupac közepén azt kell képzelni, hogy az vattacukor, és akkor minden meg van oldva. Esetleg csak a struccpolitikáról szól a dolog, hogy amiről nem veszek tudomást az nincs is. Mondjuk, amire nem figyelsz, az tényleg elkerül…

Mindezzel ellentétben a pozitív gondolkodás egy életszemléletet jelöl, ami nagy mértékben meghatározza az emberi élet minőségét. Lehet valaki luxusban, gyönyörű testben is boldogtalan, vagy épp saruban és rongyokban a puszta közepén nagyon boldog és elégedett. A harmónia, a lelki béke és az elégedettség nem külső körülmény függvénye.

Az asztrológiában a Vénusz bolygó képviseli a harmóniát és a szépséget, de nem csak a fizikai szépséget kell ezen érteni, hanem a belső harmóniát, és az örömteljes hozzáállást is az élethez. A Vénusz a Bika jegy uralkodó bolygója, aki tanult már asztrológiát, az pontosan tudja, hogy a Bika egy föld elemű, anyagias jegy, és pont ezért rendkívüli érzékenységgel veszi észre a földi lét szépségeit. Ő maga is szívesen kézműveskedik, szereti a finom ételeket, a sok pénzt, a sportot, a szép vagyontárgyakat, a szép házat, a jó kocsit, a jó nőt/pasit….stb., nem veti meg az élet örömeit.

Vénusz / Aphrodité, mint a szépség és a szerelem szimbóluma, a mítoszok szerint a tenger habjaiból született, de egyáltalán nem idilli módon, mint ahogyan az illene ehhez az álomszerű képhez. A történet alapján Vénusz egy erőszakos cselekedetnek köszönheti a létezését, mivel Kronosz (Szaturnusz) levágta apjának, Uranosznak a nemző szerveit (aki sorozatban hozott létre utódokat, de a hatalmát féltve felfalta azokat, vagy a pokoli Tartaroszba lökte őket – tehát nem volt értelme nemzőképesnek maradnia a továbbiakban), amelyek a tenger habjaival egyesülve létrehozták a kagylóból kikelő szépséges Vénuszt. A történet lényege, amit már írtam az előbb is, hogy a harmónia és a szépség nem külső körülmény függvényeBárhol és bármikor lehet boldognak lenni. Vannak kivételes esetek persze, amikor nincs ember a Földön, aki boldog lenne adott esetben, tragédiák, nagy veszteségek, stb. esetén, de most alapvetően egy átlagos mederben folyó emberi életről beszélünk. Amikor valakinek megvan mindene, mégsem boldog, vagy nincs semmije, mégsem tesz ellene semmit, csak szagolja a saját s(z)arát, mert az erőfeszítéshez, a lemondásokhoz, a kompromisszumokhoz nincs kedve. Kidumálja és meggyőzi magát, hogy nem is olyan büdös az a valami, amiben ül. Szintén nagyon gyakori, hogy valaki egyszerűen nem látja, hogy milyen szerencsés az élete, mivel csak és kizárólag azon tud kattogni, hogy mi az, ami rossz, ami nincs, ami hiánycikk. Nem a nagy egészhez képest ítéli meg az életét, hanem a fixa ideáihoz, és erősen hárítja a saját felelősségét, pl. a társadalom/politika/ország/exfeleség…stb. hibája az ő nehéz élete. Sajnos az a helyzet ezzel, hogy ez az alacsony rezgésű energia lent tartja az embert mind mentálisan, mind életminőségben. A kör pedig bezárul, futja a mókuskereket és nem veszi észre, hogy nyitva van a saját maga állított ketrecnek az ajtaja és mindvégig nyitva is volt. A beszűkült tudatállapotának következtében észre sem veszi a lehetőségeit. A negatív hozzáállás beszűkíti a teret, míg a pozitív kitágítja (Szaturnusz-Jupiter analógiák).

Nem arról van szó, hogy a sorsunkat el tudjuk kerülni, ha akarjuk, hanem arról, hogy mennyi felesleges energiát és időt lehet elpocsékolni hasztalan gondolatokkal és szavakkal. A szavaknak energiájuk, rezgésük és teremtő erejük van.

(Érdemes megnézni neten A Víz Üzenetei c. dokumentumfilmet. Vízzel teli poharakra ragasztanak papírra írt negatív, semleges, és pozitív értelmű szavakat. Egészen látványos a mikroszkóp alatti vízmolekulák formája és nagysága közötti különbség pl. a ’szeretlek’ és az ’utállak’ szavak esetén.)

A negatív történés is eredmény. Az emberi agy és tudatalatti nem tesz különbséget a kellemes és a  kellemetlen között. Egyszerűen csak megjeleníti az elmédben, majd az életedben mindazt, amire gondolsz. Főleg az érzésvilágokra kell gondolni, ha tartósítod a rossz kedved, az egész életed olyan lesz, ha derűs vagy és optimista, könnyebben észreveszed a lehetőségeket. És itt jön egy szintén nagyon lényeges dolog: ami nincs a sorsodban, vagy nagyon eltérítene a lélek tervétől, azt nem tudod megteremteni. Hiába vannak nagyravágyó terveid, ha az nem sorsod, nem fog bekövetkezni. Ehhez kell nagyon a tudatosság, hogy felismerd mit lehet és mit nem, hol vannak a határaid, és mi az a sok minden, amit szabad akaratodból tettél tönkre, hagytál veszni, vagy pocsékoltál el. „A jóért, mindig tenni kell, a rossz megtörténik magától is.”– ahogy a mesterem, Griga Zsuzsanna tanította.

 

Rajtad áll, hogy mire emeled fel a tekinteted, mire koncentrálódik a figyelmed, mit táplálsz energiával, és ezáltal milyen minőségben éled a mindennapjaid. Ez az igazi szabad akarat lényege.

 

A tudatos és pozitív gondolkodás alapkövei nálam a következők:

  1. Hálás vagy azért, amit kaptál az élettől, és nem keseregsz azon, ami nincs, – vagy ha igen, akkor képes vagy erőfeszítéseket tenni a céljaidért.
  2. Soha nem mástól várod a megoldást, nem várod a sült galambot, egyszerűen csak teszed, amit kell.
  3. A figyelmed a nap folyamán nem a panaszkodásra fordítod, és nem is a hárításra, hanem a probléma megoldására, a lehetőségek keresésére. (“Segíts magadon, Isten is megsegít.”)
  4. Nyitott vagy az információra, és befogadó az újra, mert sohasem tudhatod, hogy mi válik a hasznodra.
  5. Az emberi kapcsolataidat az elfogadás, és a jó szándék határozza meg.
  6. A kritikáid építő jellegűek, megoldás centrikusak, és Te magad is képes vagy elfogadni a segítő jellegű kritikát.
  7. Az érzelmeidet képes vagy (emberi módon) kifejezni.
  8. Ha bajba kerülsz, vagy stressz ér, akár őrjönghetsz is, de igyekszel mielőbb kitalálni a megoldást, nem hibáztatsz senkit, és nem is sajnáltatod magad.
  9. Nem csinálsz ego-kérdést abból, ha segítséget kell kérni.
  10. …és abból sem, ha bocsánatot kell kérni valakitől.
  11. A tetteidért és az életedért vállalod a felelősséget, nem hárítasz (na ez lenne az igazi strucc effekt!).
  12. Nem hazudsz önmagadnak soha, vállalod, ha valami nem tetszik, ha nehéz, de tudod, hogy minden átmeneti állapot, és csak rajtad múlik, hogy az adott helyzeted hogyan reagálod le.
  13. Észreveszed az életedben és a környezetedben a szépet, a jót, az értékeset, és mindazt, ami örömet okoz.
  14. Figyelsz a tested épségére a megfelelő táplálkozással, sporttal, kellő mennyiségű alvással.
  15. A váratlan helyzetekre együttműködően reagálsz, rugalmasan kezeled a dolgokat.
  16. Nem ragaszkodsz semmihez és senkihez, ha menni kell mész, ha elengedni kell, elengeded.
  17. Tisztában vagy a saját képességeiddel, adottságaiddal, de a határaiddal is.
  18. Tudod, hogy jelen életed egyszeri és megismételhetetlen, igyekszel kihozni az életből amit csak lehet, és elfogadod azt, amin nem lehet változtatni.

 

Nagyjából ezeket pontokat szedtem össze, természetesen még lehet folytatni a sort, javaslom is mindenkinek, hogy írja össze a saját pontjait, amivel emlékeztetheti magát, ha esetleg borulni kezdene a bili. A pozitívan gondolkodónak ugyanúgy lehet olykor rossz kedve, vagy betegsége, nehéz élethelyzete…stb., de alapjában véve az különbözteti meg őt a negatív mentalitású embertől, hogy nem ragad bele tartósan a diszharmóniába, hanem viszonylag hamar képes kimászni a mélypontról. Bár az lenne az igazi, ha egyáltalán nem billenne ki az egyensúlyából, mert tudja, hogy nincs egyedül, mindig kaphat segítséget, és tudja magáról, hogy honnan jött és hová tart. A belső meggyőződése adja az erejét (true power).

 

Szeretettel: Cs. Melinda