Védikus pap, az indiai kultúrtudományok és gyógymódok szakértője

Szakterületei:

Védikus terápiás foglalkozások:

• Védikus asztrológia

• Ájurvédikus gyógyászat

• Vastu shastra (indiai térrendezés)

• Hatha Jóga

Orientális egészség megőrző foglalkozások:

• Zen Shiatsu (tradicionális japán manuálterápia)

• Taoista Jóga

Baktai Ádám 1976-ban született. Nagybátyja révén már 2 éves kora óta a keleti kultúra közelében élt. 6 éves kora óta vegetáriánus. 15 éves korában Indiába került egy tradicionális bentlakásos kolostor-iskolába, ahol 10 évig folytatta tanulmányait. Itt nemcsak a fent említett tárgyakat sikerült tanulmányoznia, de az ősi indiai tudományok kulturális hátterébe is bepillantást nyerhetett. Az oktatás a papneveldében ősi, védikus környezetben zajlott. A napirendben hajnali meditáció és istentisztelet, tanórák, főzés, szertartások, takarítás és kerti munka is szerepelt.

Baktai Ádám 7 éven keresztül tanított is az iskolában, majd az utolsó 3 évben igazgatóként is szolgálta az iskola intézményét. Baktai Ádámot 1995-ben szentelték pappá. Az iskola rendje alapján érettségi után, a diákok azt tanulhattak, amihez affinitásuk volt. Így 3 év alapozást követően, érettségi után, 1995-től Baktai Ádám 7 éven keresztül hatha jógát, védikus asztrológiát, zen shiatsut (klasszikus japán manuálterápiát), ájurvédát (klasszikus indiai gyógyászat) és vastut (védikus építészet) tanult intenzíven. A kötelező tanulmány volt még a vallás filozófia és a szertartástan.

Szintén 1995-ben kapta Reiki I-es beavatását japán mestertől, 1997-ben a mesteri behangolást, azóta tanít ő maga is Reikit. 1996-ig Indiában az iskola berkein belül tanított, ez év végén, Dél-Afrikában tartotta első nyilvános jóga óráját.

Azóta papként, védikus asztrológusként, jóga oktatóként, shiatsu, ájurveda és reiki terapeutaként, valamint vastu shastra tanácsadóként tevékenykedett már Indiába, Angliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Mauritsiuson, a Fidzsi-szigeteken, Dubaiban és most Magyarországon...

Az ájurvéda (ajurvéda vagy ayurvedaként is használt szanszkrit kifejezés, jelentése: az „élet tudománya”), egy 5000 éves holisztikus gyógyászati rendszer, ami nem “csak” a betegségek gyógyításával, hanem inkább  annak megelőzésével foglalkozik.

Az ájurvéda holisztikus szemléletével gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem az embert gyógyítja, és az egészségét kívánja helyreállítani és fenntartani; mindezt úgy, hogy minden egyén a saját alkatára és állapotának megfelelő, egyedileg meghatározott terápiában részesül. Ez maga az Ájurvéda definíciója.

Először is talán azt kell tudni az Ájurvédáról, hogy szervezetünk minden problémáját képes gyógyítani. Egy kedves Ájurvéda mesterem egyszer azt mondta:    “Az a halálos betegség, ami mindenkit, minden alkalommal megöl. Ha akár egy valaki túl élt egy betegség félét, az már nem feltétlenül halálos.”

Az én 20 éves tapasztalatom is azt mutatja, hogy amivel az Ájurvéda nem tud mit kezdeni, az a terapeuta hiányosságaira mutat rá, és nem az Ájurvédikus gyógyászat felkészületlenségére...

Ájurvéda Alap Tanfolyam:

Az előadás tematikája havi egy találkozóval szökött szárba, pénteken délutánonként. Minden előadáson két témakört dolgoznánk fel, másfél-másfél órában egy pici szünettel a két előadás között.

A 4 alkalmas oktatás 8 témaköre ismétlik egymást, és 4 havonta újra előadásra kerülnek, így akik esetlegesen kihagynának egy előadást, azok a következő turnusban díjmentesen pótolhatják...

Mint már sokszor meséltem Indiában, amikor a kolostorban laktam, nádtetejű bambusz házakban laktunk, aminek nem volt se ajtaja, se ablaka, de még fala sem. Bambusz póznákon álló nádtető védett minket az esőtől, és a sár padlón aludtuk édesded álmunkat. A lényeg az volt, hogy teljesen tradicionális házikókban laktunk, amiben még egy szeg sem volt, csak bambusz, nád és sár, és minden kókuszháncsból sodort kötéllel volt összeerősítve.  

Az iskolában az intenzív esőzések miatt, és az állandó pára miatt szinte mindig alkalmaztunk egy brigádot, akik folytonosan azon dolgoztak, hogy karban tartsák a lakóépületeinket és a tantermeket.

A bambuszról tudni kell, hogy olyannyira kemény, hogy könnyebb repeszteni, mint vágni, így bevett eljárás, hogy a tetőszerkezethez, kerítésekhez a vékonyka léceket úgy állítják elő, hogy egy egész bambusznádat négybe, vagy nyolcba repesztenek.

Egy ilyen repesztő akciónál történt meg az, hogy egy visszacsapódó bambusz eltörte az éket tartó férfi alkarját. A baleset olyan csúnya volt, hogy a vékonyabb alkar csont átszakította a bőrfelszínt, és számomra ekkor történt meg életem egyik legnagyobb Ájurvédikus csodája.

Először is senki sem pánikolt!

Az egyik munkásunk lefektette a sérültet a földre, és nyugtatgatta, egy másik elfutott az iskola egyik kerítéséhez, és onnan egy sárkányvére nevű futó növényt hozott, amit azért hívnak úgy, mert annyi benne a jód, hogyha szétnyomkodjuk a tenyerünkbe, szinte vérvörös levet ereszt ki magából. A harmadik fószer az iskola hátsó határához futott, mert a helyiek azt tudták, hogy ott éppen vadméhek tanyáztak. Ott aztán a kaptárból kivágott egy darabot, és amikor oda érkezett hozzánk egy fatővébe kinyomta belőle a mézet....