3 months
user-image

Naturopátia

„Naturopátia. „A természet bennünk lakozó ereje a betegségek legnagyszerűbb orvosa.” /HIPPOKRATESZ i. e. 460-377/. A nyugati orvostudomány atyja.”

  •  

Naturopátia

„A természet bennünk lakozó ereje a betegségek legnagyszerűbb orvosa.”
/HIPPOKRATESZ i. e. 460-377/
A nyugati orvostudomány atyja

Ha naturopátiás szempontból szemléljük a depressziót, könnyen átláthatjuk, hogy e kór gyakran több tényező eredménye. Általánosabb értelemben a depresszió életenergia-veszteségként fogható fel. Kezeléséhez ezért átfogóbb látásmódra ás megoldásokra van szükség – varázsbogyó bizony nem létezik.
A természetgyógyászati megközelítés egyik előnye, hogy több különböző természetes gyógymódot alkalmazhatunk egyszerre, teljes biztonsággal, ahelyett, hogy egyetlen és esetleg már mérgezően nagy adagban szedendő gyógyszerre kellene hagyatkoznunk. Még lényegesebb, hogy e kezelésmód a beteget is bevonja a gyógyulás és gyógyítás folyamatába.

A természetgyógyászat alapelvei

A természetgyógyászat /naturopátia/ hat elven alapul:

  • Nem ártunk.
  • Bízunk a természet gyógyerejében.
  • A teljes ember gyógyítjuk.
  • Az okokkal foglalkozunk.
  • Az orvos: tanító.
  • A megelőzés a legjobb gyógymód

Nem ártunk

Az első alapelv azon az erős hiten alapul, hogy a test képes meggyógyítani önmagát. Eszerint az orvos dolga csupán annyi, hogy eszközöket adjon betege kezébe önmaga gyógyításához, illetve, hogy ösztönözze paciense gyógyulásra való képességébe vetett hitét.

A természet gyógyereje

A természetgyógyászat nagy súlyt fektet a természet gyógyerejére és az ember öngyógyító képességére. A természetgyógyászok kiválóan együtt tudnak működni a konvencionális orvosokkal, egy dologban azonban sosem jutnak közös nevezőre, mégpedig abban, hogy a konvencionális orvosok számos betegséget gyógyíthatatlannak tartanak, míg a naturopátiában gyógyíthatatlan betegség nem létezik, legfeljebb olyan kór, amelynek egyelőre nem ismerjük a gyógymódját. Ugyanilyen lényeges az a tény, hogy a beteg reménye és hite óriási hatást gyakorolhat az egészségi állapotára. Más szóval minden ember képes befolyásolni az egészségét, ezért a gyógyító dolga az, hogy segítse őt képessége kibontakoztatásában.

A teljes ember gyógyítása

A naturopátia az embert testi, tudati, érzelmi és spirituális elemekből álló, egységes rendszernek tekinti.

Az okokkal foglalkozunk

A természetgyógyászoknak igen nagy figyelmet kell fordítaniuk a betegség eredendő okának feltárására. Kiváló természetes gyógymódok állnak ugyan rendelkezésükre, amelyek éppen olyan kitűnően képesek elnyomni a tüneteket, és éppen olyan eredményesen tudnak az ok megszüntetése nélkül javítani a beteg állapotán, mint az allopata /a betegség természetével ellentétes hatású gyógyszereken alapuló gyógymód/ orvosságok. Noha a tüneteket valóban enyhíteni kell, hogy a beteg jobban érezze magát, de ha elhanyagoljuk az okot, az illető továbbra sem gyógyul meg. A tüneti kezelés ugyanis remek módszer ahhoz, hogy virágzó praxist tartsanak fenn, és a betegeket hosszú időn át kezelgessék, de egy igazi orvosnak nem lehet ez a célja.

Az orvos: tanító

A természetgyógyászok nem érik be a betegségek kezelésével: arra tanítják és ösztönzik a pacienseiket, hogy nagyobb személyes felelősséget vállaljanak egészségük, jó közérzetük fenntartásáért azzal, hogy megfelelően táplálkoznak, egészségesen élnek és helyesen gondolkodnak.

A megelőzés a legjobb módszer

A természetgyógyász-orvosok a preventív /megelőzésen alapuló/ orvostudomány specialistái. A megelőzés leghatásosabb módja a páciens oktatása, bátorítása és egészségközpontú életmódra ösztönzése.

Mi határozza meg a kedélyállapotot?

A kedélyállapotot öt alapvető tényező határozza meg: a fizikai, a társadalmi /családi és társadalmi környezeti/, a tudati /gondolkodásbeli/, az érzelmi és a spirituális /szellemi/ tényező. Egy ember hangulatvilágának és érzésvilágának egyformán erős a hatása életének más területein is. Tudjuk például, hogy a depressziósok között gyakoribb a rák. Azt ugyan nem tudjuk, hogy a rákra való hajlam teszi-e az embert depresszióssá, vagy a depresszió növeli a rákra való hajlamot, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a kedélyállapotnak és mindannak, amiben hiszünk, óriási hatása van az egészségünkre.

A depresszió fizikai dimenziója

A konvencionális orvosi gondolkodás elképesztően alábecsüli a depresszió fizikai jelentőségét. A naturopátia ezzel szemben nagy súlyt fektet a depressziónak erre a dimenziójára is, amely hat kulcsterületre osztható:

  • Kerüljük a mérgeket!
  • Normalizáljuk neurotranszmitter-anyagcserénket!
  • Mozogjunk többet!
  • Tartózkodjunk gyakrabban fényben!
  • Normalizáljuk belső elválasztású mirigyeink működését!
  • Ha szükséges, használjunk kedélyjavítókat!

Kerüljük a mérgeket!

Számos mérgező anyag gyakorolhat hatást az ember testi és lelki közérzetére. Az endogén és az exogén mérgek komoly mértékben hatással lehetnek kedélyállapotunkra. /Endogén: a szervezet belsejében termelődő, exogén: a külső környezetből származó méreg./

Dohányzás – A dohányzás súlyosan veszélyezteti az egészséget. Másfelől igaz, hogy a dohányost serkenti a cigarettában lévő nikotin. Csakhogy a nikotinnal együtt egy jó adag szén-monoxid is bekerül a szervezetbe, ami mérgező hatással van az idegrendszerre. A cigarettázás növeli a kortizol nevű stresszhormon kiválasztását is, ami viszont csökkenti a szerotonin termelődését, melyre a depressziósoknak kiváltképp szükségük lenne. Bizonyított tény, hogy a depressziósoknak alacsonyabb a szerotonin szintjük. A dohányzás ezenkívül csökkenti a vérben a C-vitamin szintjét, aminek a hiánya szintén kihatással van a szerotonin termelésre. Igen fontos tehát, hogy a depressziós beteg azonnal hagyja abba a dohányzást, ha komolyan meg kíván gyógyulni.

Oldószerek – Az oldószer a másik gyakori méreg, amely befolyásolja a kedélyállapotot. Minden alkalommal, amikor kinyitunk egy doboz festéket, vagy vegyszerekkel kerülünk kapcsolatba, oldószerek jutnak a testünkbe. Mivel az oldószerek többsége súlyosan károsítja a központi idegrendszert, a nem megfelelő vagy zárt térben, munkahelyen, hosszú időn keresztül történő alkalmazásuk során oldószermérgezés és agykárosodás léphet fel.

Ólom – Az ólom bizonyítottan depressziót és kedélybetegséget okozó idegméreg, főként gyerekekre veszélyes.

Alumínium – Egy érdekes statisztika szerint az alumíniumgyártó üzemekben dolgozó munkások 89 %-a szenved kóros depresszióban, 84 százalékuknak koordinációs problémái, 85 százalékuknak emlékezetkihagyásai vannak. A veszélyes hulladékok elégetésével foglalkozó munkásoknak, pedig 94 százaléka depressziós.

Aszpartám - A kedélybetegségeket és depressziót okozó mérgek közt az egyik legveszélyesebb az aszpartám, amely az édesítőszerekben, a diabetikus üdítőkben és a mesterséges édesítővel készült és tartósított ételekben található. Az aszpartám csökkenti az agy szerotonin szintjét, ami depresszióhoz vezet.

Gyógyszerek – Az orvosok által felírt bizonyos gyógyszerek mellékhatásai közt szerepel az emlékezetkiesés és a depresszió. Ezek a gondok különösen az idősebb emberek számára jelentenek problémát. Tudni kell azonban, hogy az időskor folyamán fellépő, enyhébb emlékezetzavarok a természetes öregedési folyamat velejárói. Az öregkor önmagában is depresszióra hajlamosító tényező, ez elsősorban az időskorban csökkenő neurotranszmitterek, a szerotonin és a noradrenalin szintjével hozható összefüggésbe. Néhány, depressziót okozó gyógyszertípus:

  • ACHT
  • alfa-metildopa
  • antipszichotikumok
  • barbiturátok
  • béta-blokkolók
  • kolinergikumok
  • cimetidin
  • kortikoszteroidok
  • ösztrogének
  • levodopa
  • ranitidin
  • reserpin

Normalizáljuk a neurotranszmitter-anyagcserénket!

A neurotranszmitter-anyagcsere normalizálása a tápanyaghiányok pótlásából, és ha szükséges, a neurotranszmitter-működés serkentéséből áll.

Hogyan pótolhatjuk a hiányzó tápanyagokat?

A tápanyagpótlás az anyagcsere normalizálásának fontos lépése. A depressziósoknál gyakori a B12 vitamin hiánya. Gyakran alkalmazzák a vitaminkezelést önmagában, és kiegészítő kezelés részeként. Az antacid- /savcsökkentő/ szerek valamint több, fekélybetegségben alkalmazott gyógyszer akadályozzák a B12 vitamin felszívódását. Ha tehát gyógyszert szedünk a fekélyünkre és közben depresszió fog el, ellenőriztessük orvosunkkal, hogy nem szenvedünk-e B12 – hiányban.
A kutatások kimutatták, hogy a depresszióban szenvedők közt gyakori a folsav hiány, és további 20 százalékuk szenved magnéziumhiányban. Mivel a tápanyagok széles körének hiánya hajlamosíthat depresszióra, érdemes valamennyi felmerülő lehetőséget ellenőrizni.

A neurotranszmitterek működésének serkentése

A monoamin hipotézis szerint a depressziót a monoamin neurotranszmitterek – különösen a szerotonin és a noradrenalin – csökkent szintje okozza. A klinikailag hatásos antidepresszánsok zöme a felborult neurotranszmitter- /elsősorban szerotonin és noradrenalin/ egyensúly korrigálására törekszik. Nem minden esetben találunk azonban számottevő neurotranszmitterszint-különbséget depressziós és nem depressziós személyek között. Többnyire megfigyelhető, hogy alacsonyabb a szerotononszint, de nem minden esetben. Az idegvégződések közti térben felszabadult neurotranszmitter-szint nem csak a kibocsátott mennyiséggel, hanem az idegvégződések neurotranszmitter-felvevő képességével is szoros kapcsolatban áll. A tudományos világ általános álláspontja szerint a depresszió nem vezethető vissza egyetlen okra, és átfogóan kell megközelíteni a problémát.

Triptofán – A kedélyállapot javulásának előhírnöke – A triptofán nevű aminosav a szervezeten belül több lépésben alakul át szerotoninná. Ha olyan szereket alkalmazunk, amelyek a triptofán mennyiségét, vagy a triptofán szertoninná alakulásának mértékét növelik, a beteg kedélyállapota javulni fog. Ha pedig a beteg olyan szereket kap, melyek akadályozzák a szerotonin melatoninná alakulását, szintén a kedélyállapot javulása várható, de pontosan ez az eredmény, ha olyan, monoamin-oxidázt gátló anyagokat kap a beteg, mint például a Prozac, ami megakadályozza a szerotonin lebomlását.
Kimutatták, hogy a depressziós nők szervezetében a triptofánszint csökken.
Három tényező is akad, amely az agy tripotofánszintjét csökkenti: ezek közül az egyik a kortizol. De mi okozza a kortizolszint emelkedését a szervezetben? Minek a mércéje a kortizolszint? A stresszé. A stressz tehát csökkenti az agy triptofánszintjét. Az aszpartám csökkenti a kortizolszintet, a fehérjében gazdag táplálkozás viszont a triptofánszintet csökkenti.
A niacin és a niacinamid növeli az agyban lévő triptofán mennyiségét. Testünk a triptofánt folyamatosan niacinná vagy niacinanalóg anyagokká alakítja. Ha azonban vérkeringésünkben kórosan felszaporodik a niacin vagy a niacinamid, akkor kevesebb triptofán fog niacinná alakulni a szervezetünkben. Az ún. SAM /S-adenosylmethionin/ szintén növeli az agyban lévő triptofán mennyiségét. Rövidtávon a cukor is növeli az agyi triptofánmennyiséget, hosszú távon ugyanakkor csökkenti.
Számos étel tartalmaz ugyan triptofánt, de az ételekben lévő egyéb aminosavak a felszívódás közben „versenyben állnak” a triptofánnal, érdemes ezért olyan ételeket fogyasztani, amelyek gazdagok triptofánban. Ilyen például a mandula, a kesudió, a tökmag, a mazsola és az avokádó.
Az avokádó talán a triptofánban leggazdagabb eledel. Tizennégy az egyhez benne a triptofán aránya a többi aminosavhoz képest, azonban nagyjából napi harminc avokádót kellene magunkba tömni ahhoz, hogy elérjük a triptofán terápiás szintjét. Ha viszont olyan ételeket eszünk, amelyekben a triptofánnak más aminosavakhoz mért aránya kedvező, például mazsolát, és nagy szénhidráttartalmú ételekkel kombináljuk, akkor a többi aminosav szintjét eredményesen csökkenthetjük, míg a triptofáné érintetlen marad.

A szerotonin és a noradrenalin útja – A depresszió tanulmányozása során két alapvető neurotranszmitterrel, a szerotoninnal és a noradrenalinnal szükséges bővebben foglalkozni. Mivel a szerotonint triptofánból készíti a szervezet, ezen aminosav fokozott bevitele serkentheti a szerotonin képződését, ha viszont nagy adag tirozin aminosavat kap, az a noradrenalin képződését ösztönzi. A központi idegrendszerben ható neurotranszmitterek szintézise azonban ennél összetettebb folyamat, amelyet nem szabályozhatunk kizárólag bevitellel. A  tirozin-, illetve triptofánhiányos étrend folyamán előállt csökkent szerotonin és noradrenalin depressziós tüneteket okozhat. Ilyen esetben az aminosavak pótlása orvosolhatja a tüneteket. A tirozin annak a betegnek tesz jót, aki serkentőktől szokta magát jobban érezni, a triptofán pedig a depressziós és álmatlanságban szenvedő páciensen segít.

Mozogjunk többet!

A testmozgás depresszióra gyakorolt hatását egyértelmű adatok bizonyítják: a nem sportolók között ugyanis a depresszió gyakorisága háromszor nagyobb, mint a rendszeresen sportolók között. A testmozgás valószínűleg éppolyan fontos, mint a megfelelő tápanyagfelvétel. A testmozgás növeli az energiatermelést, és serkenti az agy monoamin-szintézisét. Akár több szerotoninra, akár több noradrenalinra van szükségünk, a sport mindkettőben segít. Az optimális hatás elérése érdekében hetente legalább háromszor félórányi mozgásra van szükség, maximális szívkapacitás 70-85 százalékos kihasználtsága mellett.

Tartózkodjunk többet fényben!

A fény növeli a szerotoninszintet, ezért a kedélyállapot javításának egyszerű, de hatásos módja. Ha egy átlagos, depressziós beteg napi két órán át teljes spektrumú vagy speciális, nagy erejű fényben tartózkodik, panaszai enyhülnek. Világszerte alkalmazzák a fényterápiát a depresszió gyógyításában. Ez a gyógymód kifejezetten hatékony olyan betegek esetében, akik évszakfüggő, szezonális hangulatzavarban szenvednek.
A kutatások szerint reggeli fény jobb, mint az esti, mert a megfelelő bioritmust is segít helyreállítani. Ha a kezelésre csak mesterséges fény áll rendelkezésre, legjobb a fehér és a zöld fény. Nyugati életmódunk egyik problémája éppen abban áll, hogy reggel szeretünk későn kelni, este pedig későn fekszünk, vagyis napunkat mesterséges fényben töltjük, ami felborítja a bioritmusunkat.

Normalizáljuk belső elválasztású mirigyeink működését!

A depresszió testi kezelésében a következő lépés az endokrin /belső elválasztású/ funkciók helyreállítása. A kóros depresszióban szenvedők 20 százalékának csökkent a pajzsmirigy működése, vagy pajzsmirigyhormon-hiányban szenved. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így ha csökkent mértékben működik, energiaszintünk is csökkenni fog, ami depresszióhoz vezethet.
Sok orvos meggyőződése, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés oka a jódhiány. Azonban fény derült egy másik lehetséges okra is, ami kapcsolatban áll azzal a természetgyógyászati elmélettel, mely szerint minden baj a belekben kezdődik és minden kezelésnek a belek méregtelenítésével kell kezdődnie.
A csökkent pajzsmirigyműködés másik lehetséges oka a szelén nevű nyomelem hiánya. Noha a pajzsmirigy folyamatosan termeli hormonjait, ezeknek nincs túl nagy hatásuk egészen addig, amíg a sejtek mélyén aktívabb alakot nem öltenek. Ehhez azonban az átalakítást végző enzimeknek szelénre, cinkre és/vagy rézre van szükségük munkájuk elvégzéséhez.

Ha szükséges, használjunk kedélyjavítókat!

Miután kimerítettünk minden olyan lehetőséget, amely a depresszió alapvető okaival kapcsolatos, szóba jöhet a kedélyjavítók használata is. Ezek a következők: lyukas levelű orbáncfű, szibériai ginzeng, páfrányfenyő /gingko biloba/, galagonya, illetve csokoládé és cukor.

Lyukas levelű orbáncfű – Ezt a gyógynövényt évezredek óta használja a népi gyógyászat, mint idegserkentőt: jobban működik tőle az idegrendszerünk, és mi is jobban érezzük magunkat tőle. Kedélyjavító és monoamin-oxidázt gátló hatását kísérletek is igazolják. Hosszú időn át tartó szedése azonban napfényérzékenységet okozhat.

Szibériai ginzeng – Ez a gyógynövény klasszikus adaptogén, vagyis olyan szer, amely a testfunkciók helyreállításában és hatásfokuk növelésében segít. Ha egy meghatározott élettani funkció gyatrán működik, segít felpörgetni, illetve a funkció túltengése esetén, segít visszafogni. Nem csupán a közérzetet javítja, hanem az agy neurotranszmitter-szintjét is emeli.

Páfrányfenyő – Ez a növény az agy vérellátását segíti hatékonyan. Az elégtelen vérellátás ugyanis emlékezetkieséshez és demenciához vezethet, amelyek másodlagosan a depresszióra emlékeztető, pszeudodemenciának nevezett tünetegyüttest hozhatnak létre, elsősorban idősek esetében.

Galagonya – A szív összehúzódási és verőképességét növeli azáltal, hogy tágítja a szívhez vezető ereket. Emellett az agyba vezető erek tágulását is elősegíti.

Csokoládé – Köztudomású, hogy a csokoládé milyen könnyen rabul ejti az embert. Még lényegesebb azonban, hogy a csokoládé feniletilaminban, egy amfetamintípusú serkentőszerben is gazdag, amelyhez könnyű hozzászokni. Ennek a szintje a depressziósok szervezetében mindig alacsony. A csokoládé és a hasonló anyagok jellemzője, hogy rövidtávon feldobják az embert, hosszú távon azonban rontják a kedvét, és még súlyosabb depressziót okoznak.

Cukor – A cukor, mint közönséges szénhidrát is növeli a szerotonintermelődést. Ennek talán az inzulinszint emelkedése az oka, ami viszont az agy triptofánfelvevő képességét növeli, és egyúttal a többi, a triptofánnal konkurens aminosav mennyiségét csökkenti az agyban. A hosszútávú, rendszeres cukorfogyasztás mégis depresszióhoz vezethet. Számos kísérlet bizonyítja, hogy az egészséges, zsírszegény, változatosan összeállított szénhidrátdiéta segít a depresszió visszaszorításában, pszeudodemenciának nevezett tünetegyüttest hozhatnak létre, elsősorban idősek esetében.

A kedélyállapot társadalmi és családi vonatkozásai: családgyógyászat

Kísérletek már egyértelműen bizonyították, hogy depresszió és kedélybetegség esetén nem csak az egyént kell kezelni, hanem családi hátterén is változtatni kell.
Ha a családban bánat és fájdalom uralkodik, az egyik családtag gyakran megpróbálja saját érzelmi vagy fizikai tünetei által csillapítani környezete gondjait, mert úgy érzi kutya kötelessége fenntartani a család vagy a társadalmi rend kohéziós erejét. Az illető talán a bűnbak vagy éppen a mártír szerepét kívánja játszani. Egyes gyerekek a működésképtelen szülői rendszert bűnözés vagy éppen testi betegség formájában jelenítik meg.
A működésképtelen család gyakran rettentően aggódik azon tagjáért, aki magára vállalta az őket érintő gondokat, és ennek eredményeképpen az illetőt egyik orvostól és pszichoterapeutától a másikig hurcolja. Ugyanakkor a család minden gyógyító igyekezetet szabotálni szokott, mégpedig oly módon, hogy nem enged meg semmilyen nyílt beszédet a valódi gondokról. Ha pedig a bűnbak egy idő után nem hajlandó tovább viselni a felelősséget a családja érzelmi jólétéért, egy másik családtagot pécéznek ki a staféta átvállalására, hogy a status quo, illetve a családi egység mindenáron fennmaradjon. Ez a játék egészen addig tart, amíg a család felismeri, miről is van szó és felhagy kisded játékaival.
Az a családtag, aki felvállalja a család érzelmi terheit, előbb-utóbb depressziós lesz. Amíg azonban fennáll az a családi rend, amely az illető depresszióját tovább élteti és gondvállalását kikényszeríti, igen nehéz lesz a beteget ebből a mókuskerékből kiszabadítani. A család kezelése nélkül tehát a depressziót is lehetetlen gyógyítani.
Ha szóba kerül a családterápia lehetősége, a családtagok részéről igen heves ellenállás tapasztalható. Sokszor csak egy képzett terapeuta képes arra, hogy a teljes családdal felismertesse a helyzet lényegét, és hogy a család tagjait rávegye: vállaljanak aktív részvételt a gyógyítás folyamatában.

A kedélyállapot tudati-érzelmi szempontjai

Ha a depressziót életenergiahiánynak tekintjük, egyből világossá válik, miért jelentősek a kedélyállapot tudati-érzelmi szempontjai. Gyakori eset a szituációs depresszió, amikor a beteg lehangoltsága egy szeretett személy elvesztésének vagy valamilyen külső helyzetnek – például állásvesztésnek – a közvetlen következménye. Hosszabb távon az emberek hajlamosak olyan negatív, nyomasztó hiedelemrendszert kialakítani, amely azután alapvetően befolyásolja tudati és érzelmi egészségüket. Márpedig van valami, ami a depressziós ember életéből hiányzik: ez nem más, mint az öröm. Ha ugyanis nincs erőnk az élethez, nem valószínű, hogy valóban tudnánk magunkat jól érezni, és bárminek is igazán örülhetnénk.

A szituációs depresszió

Ha szituációs depresszió okozza a beteg leromlott kedélyállapotát, melyet valamilyen külső esemény váltott ki, általában az a legfontosabb, hogy a szakember, esetünkben a természetgyógyász humánusan reagáljon a történtekre, biztosítani kell a család tagjait arról, hogy elég erős bennük az összetartozás a tragédia feldolgozásához, fel kell deríteni, hogy a családtagok pontosan tudják-e, mihez kezdjenek a jövőben, és mindennapi igényiket ki tudják-e elégíteni. Törekedni kell a tragikus esemény jó szóval, jó tanáccsal való orvoslására. És ami a legfontosabb, úgy kell megpróbálni erőt önteni a családtagokba, hogy olyan egészséges, kreatív tevékenységekre kell őket késztetni, amely segíti őket a normális életvitel helyreállításában.

Pszichodinamikus módszer

Néha viszont arra van szükség, hogy mélyebb, ún. pszichodinamikus módszerekhez folyamodjunk. E módszer lényege, hogy felkészült szakemberek megpróbálják azonosítani a páciens negatív hiedelmeit és kényszerképzeteit, majd megkísérlik pozitívabb dolgokkal helyettesíteni azokat. ...

Függő kapcsolatok
Megoldások

© 2016 Megoldaskapu.hu Adatvédelmi szabályzat | Használati feltételek | Webhelytérkép