• Reiki - A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a természetgyógyászat egy formájáról szól. A japán korszakra vonatkozósan lásd itt: Reiki (korszak)
A reiki (霊気 vagy レイキ) egy spirituális gyakorlat,[1] melyet Uszui Mikao japán szerzetes fejlesztett ki 1922-ben. A Kurama-hegyen történő három heti böjt és meditáció után, állítása szerint, Uszui egyfajta „kimeríthetetlen forrású energia segítségével történő gyógyítás” képességében részesült.[2]

A gyakorlat egy részét, a reikis kézrátételt az Amerikai Egyesült Államokban a kiegészítő és alternatív orvoslások egyikének tekintik.[3] Ekkor a technika gyakorlója – meggyőződése szerint – „gyógyító energiát” közvetít a tenyéren keresztül a kezelésben részesülő számára.

A reikivel kezelők a gyógyulást a kí létezésével és jótékony hatásával hozzák kapcsolatba, mindazonáltal sem a kí, sem bármilyen, a kí-t irányító mechanizmus létezése nem bizonyított tudományosan. Klinikai vizsgálatok sem támasztják alá a reiki hatékonyságát vagy felhasználásának javallható voltát egyetlen betegséggel kapcsolatban sem.[4]

• A név eredete

A japán reiki 霊気 „titokzatos légkör; spirituális erő” a kínai lingqi-ből 靈氣 vett kölcsönszó. A japán összetett szó egyesíti a rei mint 霊 „szellem, lélek, természetfölötti, csodás, isteni, éteri lény”, és ki mint 気 „spirituális energia, vitális energia, életerő, az élet energiája” szavakat.

A magyar reiki a japán kölcsönszó átírása. A reiki szófaja lehet főnév (mely egyaránt vonatkozhat a vélt energiára és az azt felhasználó kezelési módszerre), melléknév vagy ige. Néhány nyugati szerző a reiki-t pontatlanul „univerzális energia”-ként fordítja. Ez a kovácsolt kifejezés elkerüli a japán reiki szó „titokzatos; kísérteties” negatív konnotációit, de részben tévesen fordít: a ki életenergiát jelent, de a rei-nek nincs „univerzális” jelentése.

A reiki kifejezés egy nyugaton elterjedt rövidített szóhasználata a teljes japán szókapcsolatnak, japánul sin sin kaizen Uszui reiki rjóhó = Uszui-féle reiki gyógyítás módszere a test és az elme fejlesztése révén.[5]

• Származás

Uszui Mikao (1865–1926)
Uszui Mikao (臼井甕男) fedezte fel a reikit 1922-ben a Kurama-hegyi elvonulás alkalmával, mely meditálást, böjtölést és imádkozást foglalt magában. Uszui azt állította, hogy egy misztikus kinyilatkoztatás által megszerezte azt a tudást és spirituális erőt, melyet másokon is alkalmazhat és mely által másokat is behangolhat arra, amit ma reikinek nevezünk. 1922 áprilisában Uszui Tokióba költözött, és megalapította a Uszui Reiki Rjóhó Gakkait, az Uszui-féle Reiki Gyógyító Társaságot.

Uszui csodálta Meidzsi császár irodalmi alkotásait, és a reikirendszer kidolgozása közben a császár néhány munkáját egy sor erkölcsi alapelvbe foglalta össze, melyek később „reikialapelvek”-ként váltak ismertté. Számos reikioktató és -gyakorló igyekszik követni ezt az öt alapelvet, melynek egyik fordítása a következő:

• „A boldogság megidézésének titkos módszere; a csodálatos gyógyszer, mely test és lélek minden betegségét meggyógyítja:

Csak a ma

Nem vagyok dühös,

Nem aggódom,

Hálás vagyok,

Teszem a dolgom,

Kedves vagyok az emberekhez!

(A tanultak alapján, amely a hitemet megerősítette abban, hogy az UNIVERZUM számára a ”nem„ szó értelmezhetetlen, az alábbiak szerinti javított változatot alkalmazom.

Csak a ma

• Békés vagyok,
• Minden renben van,
• Hálás vagyok,
• Teszem a dolgom,
• Kedves vagyok az emberekhez! )

Reggel és este ülj le gassó tartásban és szívedben hangosan ismételd el e szavakat.

A test és lélek fejlődéséért, Uszui Mikao, az alapító.”

Uszui több mint kétezer embert tanított meg a reikivel használatára. Tanítványai közül tizenhatan folytatták a képzést sinpiden szintig, ami a nyugati harmadik fokozatnak vagy mesteri szintnek felel meg. Uszui 1926-ban hunyt el.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reiki
 

• Uszui Mikao (1865–1926)