Cibereleves - Népmese - Legenda

Először kezdem a levesekkel, azok közül is a Ciberelevessel.
Itt a cibereleves alapjának az elkészítését írom le. A különféle ízesítésű leveseknél, már csak az egyéb hozzávalókat közlöm.Érdemes elolvasni az alábbi cikket a bővebb tájékozódás kedvéért.

Olyan régi eledel a cibereles, hogy még népmese is szól róla.

A cibereleves (népmese)Egyszer egy ember elment vendégségbe egy barátjához, s ott megkínálták ciberelevessel. Rettenetesen jólesett neki, s elhatározta, hogy ezután mindig ciberét főzet a feleségével. Csak attól félt, hogy amíg hazaér, elfelejti, s nem tudja megmondani a finom leves nevét a feleségének. Éppen ezért hazafelé egész úton mondogatta magában:
- Cibere, cibere, cibere...
Egyszer egy hídra ért, s benézett a híd alá, hogy lássa, mekkora a víz. Abban a pillanatban elfelejtette a leves nevét. Gondolta, beesett a vízbe, s ott kell megkeresnie, hogy újra eszébe jusson.
Amint ott keresgélt a vízben, egyszer csak arra jött egy úr hatlovas hintóval. Megállott a hídon, és lekiáltott:
- Mit keresel ott, hé?!
- Ha tudná, az úr is keresné - válaszolta az ember.
Az úrnak sem kellett egyéb! Az gondolta, hogy ki tudja, milyen nagy kincset keres ez az ember? Hamar lefutott, beállott térdig a sárba, s könyökig matatott benne.
Ott matattak vagy két órát, de nem találtak semmit. Az úr megunta, s mérges lett.
-Én nem keresem többet, még ha a Dárius kincse is! Úgy összetapostuk ezt a sárt, hogy olyan, mint a cibere.
- Ez az! Megtalálta! - kiáltotta az ember.
Megköszönte, s azzal indult boldogan haza.
Az urat pedig kicsi híja, hogy meg nem ütötte a guta.

Népi legenda

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király király két, a böjtöt, illetve a farsangot jelképező alak az ezek küzdelmét, jelképes párviadalát színre állító dramatikus játékokban. Cibere vajda neve a cibereböjti ételre utal, Konc királyé pedig a húsos, zsíros ételekre.
A szerte Európában elterjedt szokásról Magyarországon a 16. század óta vannak feljegyzések. A hit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor harcol egymással:
vízkeresztkor Konc király a győztes, és ezzel kezdődhet a farsang;
húshagyó kedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól.

Változatok:
Csíkrákoson hamvazó szerda reggelén az öregek kiküldték a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy szedjék össze azokat a késeket, villákat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.
Mezőkövesden a karddarabokat szedették össze ugyanígy.
A Felvidéken a böjt végén csapott össze Kiszileves és Sódor viadalaként – ekkor természetesen Sódor győzött.
Napjainkra a szokás főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a tréfás küzdelmet a farsangi szokások részeként szalmabábokkal is eljátszották.