• Hősök tere a Millenniumi emlékművel (a világörökség része)

„... A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Andrássy út tengelyében, a Városliget nyugati oldalánál fekszik. Budapesten ezen kívül még három Hősök tere létezik: egy Rákosszentmihályon (XVI. kerület), egy Soroksáron (XXIII. kerület), egy pedig Rákosligeten (XVII. kerület).

Határai: Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Dózsa György út 37. és 39.
...”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91s%C3%B6k_ter

A Millenniumi emlékmű a Hősök terén

Légi fotó a térről

A Hősök tere 1925-ben

„... A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt.

Az emlékmű előtt az első világháború után a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezésében 1929-ben felavatták a háborúban elesett hősök emlékkövét. A második világháború után a kommunista rezsim a Habsburg–Lotaringiai-házból származó uralkodók szobrait megsemmisítette, helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait tetették.
...”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1

A Millenniumi emlékmű tetején Gábriel arkangyal

A Műcsarnok

A Szépművészeti Múzeum

• Magyar Tudományos Akadémia

„... Alapítása
Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását.

Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen szóvá tette ennek szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. A beszéd keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet 60 000 forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat. Vay Ábrahám (8 000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen; november 8-án a négy első alapító a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság tervének alaprajzát. József nádor (aki 10 000 forintot adományozott az Akadémiának) bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett.

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták [1].
A bizottság munkálatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták [2]. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
...”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia

Éjszakai kivilágításban

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

• Margit-sziget

„... Fontosabb létesítmények és látnivalók a szigeten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domonkos rendi kolostorromok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
Premontrei konvent.
Ferences rendi kolostorromok.
Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
Nemzeti Sportuszoda. Hajós Alfréd tervei alapján épült, 1930-ban nyílt meg. 1937-ben készült el nyitott vízipóló-medencéje.
Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.
Japánkert. 2014. szeptember 17-én adták át a felújított kertet.[8][9]
Thermal Hotel Margitsziget [1]
Grand Hotel Margitsziget [2][10]
Szabadtéri színpad. 1938-1939-ben épült.
Zenélő kút (Bodor Péter székely mechanikus, ezermester, marosvásárhelyi alkotásának másolata)
Zenélő szökőkút.

Tömegközlekedés
Az Árpád híd pesti hídfője és a Nyugati pályaudvar között, a szigeten át közlekedik a 26-os busz, ami érinti a Margit híd budai hídfőjét is.
A 4-es és a 6-os villamosok Margit hídon lévő Margitsziget megállójától, dél felől gyalog lehet megközelíteni a szigetet.
Az Árpád hídon áthaladó 34-es és 106-os busz megáll a sziget északi bejárójánál....”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Margit-sziget

A Margit-sziget madártávlatból, észak felől

Magyarország legnagyobb, nyaranta zenélő szökőkútja a Margit-sziget déli részén. Átmérője 36 méter, a középső vízsugár több mint 25 méteres magasságba szökell fel

A Margit-szigeti víztorony