• Magyar a világ legjobb bútorasztalosa

„2015. augusztus 27. Forrás: Profession.hu, MTI, WorldSkillsHasznos:  -  +  Nyomtat

Első helyezett lett egy magyar fiatal a Brazíliában megrendezett szakmák olimpiáján.
Ajánlom a FacebookonAjánlom a Google+-on 0
A világ legjobbjai között végeztek a magyar fiatalok a Sao Paulóban megrendezett szakmák olimpiáján, a WorldSkills versenyen. Az augusztus 11-16. között megrendezett versenyen 63 ország több mint 1200 versenyzője mérte össze tudását 50 versenyszámban. Magyarországot 13 szakmában 14 fiatal szakember képviselte. Közülük László Attila bútorasztalos aranyérmet szerzett.

• Apáról fiúra szállt a szakma

László Attilának nem okozott nehézséget a pályaválasztás, hiszen családjukban az asztalosság apáról fiúra száll, édesapja és testvére is ebben a szakmában dolgozik. A Pécsen élő és dolgozó, 21 éves vasi fiatalember önmagát úgy jellemezte, hogy nem a szavak embere, inkább a műhelyben szeret dolgozni, idegen tőle az a nyilvánosság, ami a versenyen elért sikerrel jár. Két éven át készült a világversenyre, a komódot, amellyel végül aranyérmet nyert, már nyolcszor készítette el. Tavaly Lille-ben részt vett az EuroSkills versenyen, az ott szerzett tapasztalatok birtokában vághatott neki a szakmák olimpiájának - írta a nyertesről az távirati iroda.
”Nagyapám, édesapám, bátyám is asztalos. Kicsi műhelyünkben már egész pici koromban fúrtam, faragtam a felnőttek között. Korán látták a szüleim, hogy ügyesen fogom a szerszámokat, ezért beírattak egy faragó szakkörbe. Én minden héten szorgalmasan jártam farigcsálni egy népi iparművészhez. Tizenkét éves koromban zsűrizte le az első sótartómat a budapesti Hagyományok Háza. A faragás most is fontos, azóta is készítek népművészeti tárgyakat kézi faragással. Már 20 lezsűrizett alkotásom van, pl.: borotvatok, kulacs, mángorló, tükrös, szék, szuszék, mozsár, diótörő tál. Tagja vagyok, a Velemi Népművészeti Stúdiónak ahol havi rendszerességgel összejövünk, dolgozgatunk, kiállításokra járunk. Természetes volt, hogy a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola bútorasztalos szakmára jelentkeztem. Az SZKTV-n 4. helyezést értem el és jeles szakmunkás bizonyítványt kaptam 2013-ban„ - írja magáról László Attila a bemutatkozásában.
Forrás: http://www.profession.hu/cikk/5755

” László Attila

Versenyszám / szakma: Faipari technológiák/ bútorasztalos

Eredmény:

Verseny: EuroSkills Lille 2014

Megye: Vas megye

Iskola / munkahely:

Szakértője: Fekete Zoltán

Nagyapám, édesapám, bátyám is asztalos. Kicsi műhelyünkben már egész pici koromban fúrtam, faragtam a felnőttek között. Korán látták a szüleim, hogy ügyesen fogom a szerszámokat, ezért beírattak egy faragó szakkörbe. Én minden héten szorgalmasan jártam farigcsálni egy népi iparművészhez. Tizenkét éves koromban zsűrizte le az első sótartómat a budapesti Hagyományok Háza. A faragás most is fontos, azóta is készítek népművészeti tárgyakat kézi faragással. Már 20 lezsűrizett alkotásom van, pl.: borotvatok, kulacs, mángorló, tükrös, szék, szuszék, mozsár, diótörő tál. Tagja vagyok, a Velemi Népművészeti Stúdiónak ahol havi rendszerességgel összejövünk, dolgozgatunk, kiállításokra járunk. Természetes volt, hogy a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola bútorasztalos szakmára jelentkeztem. Az SZKTV-n 4. helyezést értem el és jeles szakmunkás bizonyítványt kaptam 2013-ban.

Az asztalos szakma szépsége, hogy néhány szőrös deszkából egy- két hét alatt gyönyörű szekrény lesz. Hátránya viszont, hogy mindez nehéz fizikai munkával valósítható meg. A szakmát csak azt tudja szívvel- lélekkel csinálni, aki igazán szereti. A szakma szeretete nagyon fontos. A nehéz munkához jó fizikai erőlétre, és kitartásra is nagy szükség van. Az asztalosság megköveteli a precízséget, pontosságot.

A felkészülés legnagyobb előnye, hogy sok helyen dolgozunk, sok szakemberrel találkozunk, ezért mindenhol új dolgokat, jó megoldásokat tanulok. Remélem ezeket, jól tudom hasznosítani majd a versenyen. A családi nyaralás idén emiatt elmaradt, de majd jövőre bepótolunk.
 

Az oktató tanácsait komolyan kell venni annak, aki ilyen versenyre jelentkezik. Mivel a feladatot időre kell teljesíteni, nagyon fontos a szintidő. Fontos még az otthoni gyakorlás, és a precíz, pontos munkavégzés. A mesterekben tetszik, hogy nagyon közvetlenek segítőkészek, de ha valami nem sikerül egészen jól, azt azonnal a szemembe mondják, és elmagyarázzák, hogy hogyan kellett volna csinálni. "
Forrás: http://skillshungary.hu/laszlo-attila/

László Attila (kép: worldskills.org)
Nagyon szigorúak voltak a verseny szabályai, mindenkinek pontosan annyi nyersanyag állt a rendelkezésére, amennyi a munkadarab elkészítéséhez kellett, így javításra egyáltalán nem volt lehetőség - mesélte László Attila. A komódszerű fiókos bútor elkészítésére 22 óra állt rendelkezésére, a szakmai zsűri naponta értékelte az egyes munkafázisokat, főként a felület megmunkálásának minőségét és a pontosságot nézték. A kiíráshoz képest az utolsó pillanatban is változtattak a feladaton, amelyhez a versenyzőknek alkalmazkodniuk kellett."

Forrás: http://www.profession.hu/cikk/5755