Záray Márta - Sándor József Benedek
Bágya András - S Nagy István
Sándor, József, Benedek
zsákban hoznak meleget,
így hát minden tavaszon
várom, hogy már jöjjenek.
Sándor, József, Benedek,
gyertek minél hamarabb,
mert ha itt a március,
végre jobban süt a nap.
Forró napfény tűzzön mindig ránk!
Megnő minden apró boldogság.
Sándor, József, Benedek,
várok rátok szívesen,
mert ha itt van a tavasz,
végre itt a szerelem.
Én sem bírok már a véremmel,
így hát nékem ez a három férfi kell.
Sándor, József, Benedek,
várok rátok szívesen,
mert ha itt van a tavasz,
végre itt a szerelem.
Én sem bírok már forró véremmel,
nékem ez a három férfi kell.
Sándor, József, Benedek,
várok rátok szívesen,
mert ha itt van a tavasz,
végre itt a szerelem,
végre itt a szerelem.
Mária Köbli
Közzététel: 2014. szept. 19.
Osvát Erzsébet: Három cimbora
Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák
Jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek ...
Cipelik a meleget:
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.
Osvát Erzsébet: Mondóka
Sándor, József, Benedek,
fagyoskodtunk eleget.
De fukarul őrzitek a meleget!
Három ravasz zsugori,
bontsátok a zsákot ki!
Fusson a hideg,
jusson a meleg:
erdőre, mezőre,
libalegelőre, a kiskertbe, házba,
házunknak udvarára.
Gyertek szaporán,
hozzátok a zsákot,
bontsátok a zsákot!
Irgum-burgum-murgum,
meddig várjunk rátok?!
Kulcsár Ferenc: Mondóka
Sándor, József, Benedek
hoz majd meleget, eleget.
Sándor, a vándor,
télből lépked,
lába nyomán a fű megéled.
József, a jámbor,
szellőn nyargal,
erdőn-mezőn át tavaszi dallal.
S mit tesz a bajuszos Benedek?
Zsákból meleget ereget.
Drégely László: Tavasz hívása
Sándor, József, Benedek,
Vártunk rátok eleget,
Sok volt már a télből,
Hóból, hideg szélből -
Hozzatok meleget,
Zöldellő rügyeket,
Madár dala szálljon,
Lepke táncot járjon,
Süssél nap, fényes nap,
Hozz meleget mindennap!
Mentovics Éva : Késik a tavasz
Tavasszal a három barát:
Sándor, József, Benedek -
teli pakolt három zsákot,
s cipelte a meleget...
Minden évben így volt eddig,
de most - lássatok csodát -
szőrén - szálán felszívódott
ez a három jó barát.
Sem a Sándor, sem a József,
s ugyanígy a Benedek -
nem hozott az idén semmit...
de főként nem meleget.
Fogunk vacog, ázunk, fázunk,
didereg a sok madár...
minden felnőtt, minden gyerek
három teli zsákra vár.
Nézegetem a naptárat:
Sándor, József, Benedek...
elmúlt már a névnapotok,
itt lenne a helyetek.
Szuhanics Albert: A zsákos emberek
Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?
Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!
Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?
József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?
Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.
Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...
Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!
Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleg hozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk
Márkus Ilona: Sándor, József, Benedek
Sándor, József, Benedek,
meghozták a meleget a tavaszba'.
Egy szép leányt szeretek,
olyan régen várom én a karomba'.
Úgy szeretném, ha az enyém lehetne,
éjjel-nappal tüzes csókkal ölelne!
Szervác, Pongrác, Bonifác,
véletlenül sem jutna az eszébe...
A naptárban Péter, Pál,
a szívünkben is itt a nyár, a szép nyár.
A vén hold is táncot jár,
nem számoljuk, hogy a csókból mennyi jár...
Ha pedig a holdvilágot megunjuk,
a nótánkat száz cigánnyal húzatjuk!
Hadd tudja meg a világ,
hogy az örök, nagy szerelmet kutatjuk...
Fazekas Anna: Sándor, József, Benedek
Azt mondják a bölcs öregek:
Sándor, József és Benedek
zsákkal hoznak jó meleget.
Én meg tudom: ilyen zsákot
emberfia még nem látott.
Eme sosem látott zsákban
tavaszi langy napsugár van.
Ettől bomlik a rügyecske,
hazaindul gólya, fecske,
éled a rét, erdő, mező,
aranylik a déli verő.
Ámbár megeshetik néha:
nem ajándék, de csak tréfa,
mintha hozna meleget
Sándor, József, Benedek.
Nevük napján előfordul,
hogy a hó is megcsikordul
csizmás lábuk talpa alatt,
és az idő rideg marad.
Napsugár és meleg helyett
havat hoznak s jeges szelet.
Várhatjuk a kikeletet!