Asztalterítés szabályai

Étkezési illemtan

Akár tetszik, akár nem, életünk minden területét viselkedési szabályok hálózzák be. Ezek összességét illemtannak nevezzük. A telefonálásnak, a kézfogásnak, de még a tüsszentésnek is vannak szabályai, amelyeket egy jól nevelt embernek illik tudni. Most az étkezés írott szabályaiból kaptok egy kis kóstolót.

Az asztalterítés szabályai

Terítéshez csak ragyogóan tiszta tányérokat és evőeszközöket használj!
Az asztaltársaság minden tagja kapjon egy lapostányért s rá egy mélytányért. Jobb oldalra kerüljön a kés és a kanál, balra a villa. A kés éle a tányér felé nézzen. A tányér fölé rakd a kisméretű evőeszközöket, amelyek még szükségesek az ételek elfogyasztásához. A szalvéta a tányér bal oldalára kerüljön, de amíg a vendégek asztalhoz nem ülnek, a pohárban is pompázhat. A poharak a tányér fölött jobbról balra, használati sorrendben sorakozzanak. A terített asztalon só- és cukortartó is legyen. Ha nem szórófejesek, kiskanál kíséretében kell kiszedni azokat, nem illik ugyanis ujjal belecsípni a kitett sókupacba.

Néhány szó az ültetési rendről: honfoglaló őseink korában áthághatatlan szabálya volt az ültetési rendnek.

A családfő jobbján a férfiak, balján a nők rangsor szerint foglaltak helyet. Minél előkelőbb volt valaki, annál közelebb ülhetett a családfőhöz. Manapság csak a legkörültekintőbb házigazda készít kis kártyákat, amelyek meghatározzák az ültetési rendet.

Az étkezés szabályai

Az étkezés, bármilyen furcsán hangzik is, a mosdóban kezdődik. Csak alapos kézmosás után ülj az asztalhoz!
Ha van asztalkendő, terítsd a térdedre!
Csak akkor kezdj hozzá az evéshez, ha már a háziasszony is nekilátott, ő ugyanis csak akkor ehet, ha már mindenki szedett magának.
A tányér fölé hajolva egyél. Ne dőlj hátra, és főleg ne könyökölj, mintha egy restiben volnál.
Ha forró az étel, várj türelmesen, ne fujkáld.
A válogatással és turkálással megsértheted a házigazdát, de ezt még anyukád sem veszi jó néven.
Az evőeszközöket ne fogd marokra, mint egy ősember, és ha egyszer már belemerítetted az ételbe, ne tedd vissza az abroszra. Próbálj meg hang nélkül enni, ne szürcsölj, ne csámcsogj, ne böfizz.
Saját evőeszközzel vagy kézzel nem illik a tálba nyúlni, kivéve, ha arab vendégségben vagy. Ők ugyanis kézzel esznek, és még az ujjukat is megnyalják a lakoma után. A hazai asztalnál csak a süteményt és a gyümölcsöt foghatod meg kézzel.
A kenyeret csak törd és ne harapd, kivéve, ha megkent kenyér vagy szendvics van az asztalon.
Az evés befejeztével a használt szalvétát a tányérba kell tenni. A szalvétával nem illik arcot, homlokot, ne adj’ isten orrot törölni.
Ha jóllaktál az evőeszközöket egymással párhuzamosan tedd a tányérodra, ha később még akarsz enni belőle, keresztbe helyezd őket.
Az asztalnál nem illik fogpiszkálót használni. A fogvájást a mosdóban végezd el.
Ha mindezt betartod, jó eséllyel pályázhatsz a legilledelmesebb vendég címre, és a szüleid is el lesznek ragadtatva tőled.