Bágya András - Szenes Iván

A boldogságot minden ember könnyen szokja meg.
Már nem is tudom elhinni, hogy másképp lehetett.
Hogy volt olyan idő, mikor nem voltál velem.
És mit sem tudtunk egymásról, szívem.

A boldogságot minden ember könnyen szokja meg,
Úgy érzem, mintha évek óta lennék már veled.
A nappalunk vidám és arra gondolunk,
Hogy alkonyat felé találkozunk.

Nézd nyílnak a kertben a rózsák
És köztük játszik a szél,
Az arcodról rám néz a jóság,
És csókod a szívemig ér.

A boldogságot minden ember könnyen szokja meg,
De ne feledd, hogy épp oly könnyen elveszítheted.
Az élet a tiéd, csak álld meg a helyed,
És én ígérem, hogy melletted leszek!

Esténként, ha nincs már semmi dolgom,
Sétálunk a pesti utakon,
Te elmondod, hogy mit végeztél aznap,
S én figyelmesen hallgatom.

A boldogságot minden ember könnyen szokja meg,
De ne feledd, hogy épp oly könnyen elveszítheted.
Az élet a tiéd, csak álld meg a helyed,
És én ígérem, hogy melletted leszek!
És én ígérem, hogy melletted leszek!

Mária Köbli
Közzététel: 2017. ápr. 24.