Éden

Rúzsa Magdolna

Csókokba bele is haltam
Sebeim magamon hagytam,
Szép vagy, a szívedbe lestem...
Lágyan ölel a testem.
Énekelj valami szépet,
Fülembe bűvös igéket
Gyere, repülj, hogy láthasd
Akkora vagy, mint a szárnyad...

Fentről most minden más
Édenbe kóstoltál,
Egyszer, ha ott voltál,
A földre már miért vágynál?

Lassan az ajkadhoz érek
Árad a lélek, de félek,
Gurul az idő az égen
Mézvirág illata szélben
Tenyered mutasd, hogy lássam
Sorsunk tán összeforrt mára
Nevemet ráírom nagyban
Ne veszíts el majd a bajban...

Fentről most minden más
Édenbe kóstoltál,
Egyszer, ha ott voltál,
A földre már miért vágynál?

Fentről most minden más
Édenbe kóstoltál,
Egyszer, ha ott voltál,
A földre már miért vágynál?

Édenben ébredtünk
Egymásban szabadok lettünk…