Egész évben ünnepeltem,
neked tündöklött a kertem,
neked nyílott száz virágom.
Tőled kaptam szép világom.

Mindent, mim van, tőled kaptam,
nyelvben, szóban, gondolatban,
te voltál az én forrásom,
tőled ered a tudásom.

Mozdulatom tőled ered,
minden rajzom áldja kezed,
minden szavam a tiéd volt,
hálaadó szép igét szórt.

Egy darab vagyok belőled,
álmaid is rólam szőtted,
s ha jót adok a világnak,
azzal is csak téged áldlak!

Föld voltál s én mag a földben,
tápláltál, míg nagyra nőttem,
s azzá váltam, kivé lettem,
mindig őrködtél felettem.

Óvtál széltől, óvtál bajtól,
tűző naptól, zivatartól,
fájdalomtól, félelemtől,
s meséltél az életemről.

Nagy a világ, cseppek vagyunk,
s reméljük, hogy nyomot hagyunk,
s ha világunk békés tanya,
neked köszönhetem, Anya!

Aranyosi Ervin © 2017-05-07.A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva