Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk[6] jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

"Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés.´
                                                                                                                           

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereget.
6. Közös teherviselést.
7. Az úrbéri terhek megszüntetését.
8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján.
9. Nemzeti bankot.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon.
12. Kívánjuk az uniót Erdéllyel.
 

.Egyenlőség, szabadság, testvériség.”
 

                                                                                                      Az ifjú Petőfi 1845-ben, Barabás Miklós műve

Az oldal szöveg és a képanyag forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szaba...