A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények
„ Barátom, csudákat élünk [...] Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legyszebb reményekkel [...] Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent, és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám 20 év alatt sem bírhatott volna előállítani! ”
– Széchenyi István március 17-i leveléből[10]
Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát.
Batthyány Lajos - elnök
Szemere Bertalan - belügyek
Kossuth Lajos - országos pénzügy
Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem
Mészáros Lázár - honvédelem
Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés
Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy Széchenyi-Sárvár und Felsö-Vidék,
Eötvös József - nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás)
Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter Galántai gróf
V. Ferdinánd király rendelete a sajtócenzúra eltörléséről, 1848. március 18.
Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték, ennek módját azonban egyelőre nem rendezték.
Az oldal szöveg és a képanyag forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szaba...