"A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

• Előírások, tilalmak:

  • baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból

  • bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása – sok pénzt hoz a házba

  • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét

• Jóslások:

  • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez

  • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél

  • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő

  • hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk

  • ha olvadni kezd, sok bor terem "