Rövid leírásokkal szeretnénk az érdeklődők figyelmét felkelteni. Ha további részleteket szeretnél megtudni, csak rá kell kattintani a képek alatti   „Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar.................” linkekre.
 

• Budaszentlőrinci pálos kolostor

„... A budaszentlőrinci pálos kolostor Budapest mai II. kerületében, a Szépjuhászné felett állt. A 13. – 14. században pálos szerzetesek telepedtek meg itt, a János-hegy és a Hárs-hegy hágójában, és kolostort létesítettek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték.

1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta.

1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be....”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_kolostor_(Budaszentl%C5%91rinc)

A kolostor légifotója

A kolostor romjai

• Dohány utcai zsinagóga

„... A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga, Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be, ugyanis helyet ad komolyzenei hangversenyeknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál; falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések....”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Doh%C3%A1ny_utcai_zsinag%C3%B3ga

A zsinagóga légifotója

Dohány utcai zsinagóga

• Fővárosi Állat- és Növénykert

„... A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteményű állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, területét, ami 1986 óta természetvédelmi terület, a Fővárosi Közgyűlés 2012 novemberében az addigi 10,7 hektárról[2] 17,3 hektárra növelte.

1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van.[1] A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873); Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001)....”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91v%C3%A1rosi_%C3%81llat-_%C3%A9s_N%C...

Az Állatkert főkapuja

A Pálmaház

A 2006 novemberében átadott, az eredeti tervek alapján újraépített Krokodilház

Vörös bivaly