• Gellért-hegy a Citadellával

„... A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

Fekvése
A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.
...

A Gellérthegy északról
A városrész határai
A városrészt északon a XII. kerület, Krisztinaváros és a Tabán, keleten a Duna, délen Szentimreváros és Kelenföld, nyugaton pedig Sashegy városrész határolja. Pontos határai: Hegyalja út a Budaörsi úttól – Sánc utca – Orom utca – a Citadella északi sétányához futó sétaút – Citadella sétány – az emlékműtől délnek futó sétaút – Verejték utca – Kelenhegyi út – Mányoki út – Ménesi út – Alsóhegyi út – Villányi út – Budaörsi út a Hegyalja útig....”

„... A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.

Az erőd építésének oka
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.... ”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Citadella_(Budapest)

A Citadella madártávlatból

A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt.

A Citadella légifotója (2009)

A Citadella északnyugati vége 1899-ben

A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a Belvárosi Templom mellett folynak a jövendő Erzsébet híd pesti pillérének alapozási munkái).

• Gresham-palota

„... A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete. Budapest V. kerületében található, a Lánchíd vonalában, a Széchenyi tér 5–6. szám alatt.

Története
Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság.

1987 óta más dunaparti épületekkel együtt a Világörökség része.[1][2]

Az épület privatizációja politikai botránnyá alakult, mivel abban Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök cége, a Medgyessy Consulting is részt vett. A botrányt kirobbantó Magyar Demokrata és Magyar Nemzet később pert veszített Medgyessyvel szemben.

2004-ben teljes felújítás után mint 179 szobás luxusszálloda nyílt meg Four Seasons Gresham Palace Hotel néven.

2011 novemberében az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalék Alapján (State General Reserve Fund, SGRF) keresztül megvásárolta, de továbbra is a torontói székhelyű Four Seasons Hotels Inc. üzemelteti.[3]...”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gresham-palota

Gresham Palace

• Gül Baba türbéje

„... Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel.
Története
Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára.[forrás?] A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja.

Gül Baba síremléke
Az épület gondosan épített kőzsámolyon áll, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett. Kváderkőből épült, külső homlokzata egyszerű, minden oldalát faltükrök tagolják, minden másodikon ablak nyílik.[vitatott] Bejárata a keleti oldalon van. A bejárat nyíláskeretét mészkő hasábok alkotják, félkörívesen záródnak, eredetileg viszont szamárhátíves volt. Belső falát alaktalan homokkőből rakták, egyetlen építészeti dísze egy téglából készült szamárhátív-sor volt. Félgömb kupola zárja le, melyet csegelyek tartanak. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, melyen turbánnal díszített nagy fakoporsó áll. 1912-ben pótolták az eredetit. A 16. században kolostor épült a türbe mellé, amely Gül baba tekkeszi néven volt ismert. Buda visszafoglalása után, 1690-ben a türbét a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át. Ekkor eltüntették a szamárhátíveket, helyükre félkörívek és kosárívek kerültek. Barokk átalakítások eredménye volt a kupolán épült lanterna is, melyet mára már elbontottak onnan. 1790-ig jezsuita kápolnaként szolgált, a rend feloszlatása után magánház lett belőle. 1822-ben már török zarándokhelyként adnak róla hírt források. 1872. március 17-én a Vasárnapi Ujságban megjelent a hír, „a török kormány meghagyásából egy magasabb rangú dervis érkezett Budára, kinek feladata (…) a mecset kijavítása és csinosítása tárgyában szakértővel értekezni és ezután a költségvetést kormányához beterjeszteni”.[1] 1885-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta. Újabb munkálatokat az első világháború előtt és után végeztek rajta, a negyvenes évekbeli restaurálások során egy eredeti szamárhátívre és Korán-feliratos festett üvegablak-darabra találtak. A második világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner Lajos körbeépíttette, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre. Ma látható alakját 1962-ben nyerte el.

Kicsinyített mása megtalálható az isztambuli Miniatürk parkban...”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCl_Baba_t%C3%BCrb%C3%A9je

Hátulról, a Türbe tér felől

Gül Baba síremléke