2 years
user-image

Merzse-mocsár, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház

  • Merzse-mocsár

„... Fekvése
Budapest XVII. kerületében, a Ferihegyi repülőtér közelében található, tömegközlekedéssel közvetlenül nem megközelíthető helyen van; a rákoskerti vasúti megállótól mintegy 10-15 percnyi sétára a reptér irányába.

Jellege
A vízáteresztő kavics és felső pliocén homok, iszapos homok rétegekre települt a napjainkban is képződő öntésiszap, öntésagyag. Ezek a fiatal ártéri üledékek képzik azt a vékony vízzáró réteget, amely lehetővé teszi a felszíni vízfelület megmaradását. Az így kialakult és folyamatosan képződő ártéri üledék speciális agyagteknőt képez a völgyfenéken. A mocsárban úszólápok alakultak ki, amelyek a vízszint-ingadozásokra rendkívül érzékenyek.

A mocsár
Budapest XVII. kerületében található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Merzse-mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője.

A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt.

A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A madarakon kívül fellelhetőek különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyv vagy akár a vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is él itt. A többféle vadászható faj (fácán, fogoly, nyúl, őz, vörös róka) mellett a védett menyét is látható.

Területe a 19. század eleje óta folyamatosan zsugorodik, maga a mocsár napjainkra csupán egy néhány száz négyzetméteres szabad vízfelülettel rendelkezik, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak egy töredéke eredeti méreteinek. Ez tulajdonítható az elmúlt évtizedek általános aszályos időjárásának csakúgy, mint a terület és környezete átalakításának (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről).

A Merzse-mocsár rehabilitációjának (1991-2003) köszönhetően ez a folyamat mára megállt, területe nem fogy tovább, élővilága biztonságba került....”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merzse-mocs%C3%A1r

A Merzse-mocsár tavasszal

  • Millenniumi Földalatti Vasút (a világörökség része)

„... A 19. század utolsó évtizedei Budapest fejlődésének történelmi léptékben is meghatározó időszakát jelentik. A városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. Az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács első városrendezési elgondolásában a sugárút, mint adottság már szerepel és még abban az évben meghatározták a pontos vonalvezetését, három szakaszra történő felosztását. Elkészült a vonatkozó rendezési terv és a költségvetés, majd az Országgyűlés 1870. decemberében jóváhagyta a megvalósítást. A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül. A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a kontinens első földalatti vasútjaként 1896. május 2-án került a nagyközönség használatába, és nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. 1973-ig a vonal hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A szerelvények 2 perces időközzel közlekedtek, a legnagyobb mért napi utasszám 34 526 fő volt. A II. világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott. Az akkori szokások szerint a földalatti vasút bal oldali közlekedésű volt. Az áttérés a forgalomirányító és biztonsági rendszerek átépítése nélkül lehetetlen volt. Erre a millenniumi földalatti korszerűsítésekor került sor.

A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.


Korabeli szerelvény a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán

1896. április 11-én a műszaki átvétel nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 3-án, délután Ferenc József nyitotta meg Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútját (a londoni eredetileg gőzhajtású volt). A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította. A biztosító berendezés 1973-ig működött eredeti állapotában. Reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást a szerelvények. Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”). Az eredeti állomások:

Gizella tér (ma Vörösmarty tér)
Deák Ferenc tér
Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
Opera
Oktogon
Vörösmarty utca
Körönd (ma Kodály körönd)
Bajza utca
Aréna út (ma Hősök tere)
Állatkert (felszíni állomás, megszűnt)
Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő)
A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén, a Széchenyi fürdőnél volt. A Városligetben ma is látható egy alacsony híd, ami alatt a hajdani Földalatti áthaladt. Ez Magyarország első vasbeton hídja. Brüggerman György tervezte és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel. A híd íveinek támköze 10,6 méter, szélessége 2,6 méter, a közlekedésre felhasználható szélessége 2 méter. Kocsiszín az Aréna úton (ma Dózsa György út) épült a MÁV kórház mellett. (A járműveket a végállomás és a kocsiszín között Mukik vontatták az Állatkerti úton át.)

1923-ban az addigra már elég leromlott állapotú Földalattit a konkurens villamostársaságok összevonásával megalapult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) vette át és kezdte el a felújítását. 1924 és 1930 között kicserélték a balesetveszélyes síneket. A járműfelújítás eredményeképpen átállhatott a Földalatti is a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére (korábban a vasút Akácfa utcai telephelyen előállított 350 voltos feszültséget használták). A szerelvényeket egységes sárga színűre festették. Az 1960-tól puritán kinézetű „pótkocsikkal” kiegészítve a régi motorkocsik több mint 70 évig állták a sarat.

...

A vonalhosszabbítás
1970-ben jóváhagyták a vonalhosszabbítást, illetve a felszíni szakasz föld alá helyezését. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. Új járműtelep is készült az új végállomáson. A ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba. 1955-ben a Kelet-nyugati metróvonal építése miatt a Deák Ferenc téri állomást is átépítették: áthelyezték a szomszédos Engels (ma: Erzsébet) térre. Az így feleslegessé vált alagútszakaszban létesült 1975-ben a Földalatti Vasút Múzeum, mely a Közlekedési Múzeum kisföldalattival és a metró üzemével foglalkozó állandó kiállítóhelye. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor (1973 végén) tért át a Földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott „jobbra hajts” közlekedésre....”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M1-es_metr%C3%B3vonal

...az Aréna úton

  • Országház

„... Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. A Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget,[1] díszkivilágítása 2014 nyaràn megújult.[2]
... Szent Korona
A 2000. évi I. törvény[8] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.


A Szent Korona, az országalma és a királyi jogar


Látnivalók az Országházban
Díszlépcső
Kupolacsarnok és a körülette elhelyezkedő termek
A képviselőházi ülésterem
A volt főrendiházi ülésterem
A Delegációs terem
A köztársasági elnök fogadószobái
Az Országgyűlési Könyvtár
Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
A Szent Korona és a koronázási ékszerek
Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás című műve (1893.)...”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gh%C3%A1z

Függő kapcsolatok
Megoldások

© 2016 Megoldaskapu.hu Adatvédelmi szabályzat | Használati feltételek | Webhelytérkép