Városliget a Vajdahunyad, Wenckheim-palota, Zeneakadémia

  • Városliget a Vajdahunyad várával

„... A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Teljes területe 100 hektár[1] (1 km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.
...
A Városliget sétányai
A Városliget és környékének térképe

A Városligetet átszelő útvonalak közül kettőn közlekedhetnek gépjárművek:

az Állatkerti körúton (ez a Hermina út folytatása) és
a Kós Károly sétányon (ami éppen ezért valójában nem sétány a Hősök tere és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró között.


A Liget többi útvonala tényleg sétány:

Olof Palme sétány a Hősök tere és a Stefánia út vége között;
Paál László út´ a Széchenyi gyógyfürdő és az Olof Palme sétány (Zichy Mihály út) között;
Zichy Mihály út az Olof Palme sétány (Paál László út) és az Erzsébet királyné útja vége között;
Dvorzsák sétány az Olof Palme sétány és az 56-osok tere között (a Zichy Mihály út, illetve a Paál László út folytatása);
Washington György sétány az Olof Palme sétány és a Paál László út között; a Városligeti-tó délkeleti partja mentén;
Liezen-Mayer sétány a Paál László út és a Petőfi Csarnok között;
Vajdahunyad sétány a Kós Károly sétány és a Petőfi Csarnok között, a Vajdahunyad várán át;
Winston Churchill sétány a Paál László út és a Petőfi Csarnok között, az előzővel többé-kevésbé párhuzamos;
Városligeti körút az Ajtósi Dürer sorral, majd a Hermina úttal többé-kevésbé párhuzamosan, a végén a Városligeti-tó felé elkanyarodva a Kós Károly sétányig.
 

A Városliget intézményei, épületei

A Millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg határában a Hősök tere és rajta a Millenniumi emlékmű, a Vajdahunyad vára, illetve ezen belül számos magyarországi épület mása. Elkészült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, majd fokozatosan a ma látható épületegyüttes többi eleme, a Városligeti tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi gyógyfürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Itt van a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok is.

Mint Budapest egyik „hivatalos városrésze”, a határain belül található néhány bérház, illetve irodaház is, amelyekben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 113 ember lakott.

A fontosabb épületek útvonalanként


Dózsa György út:

Műcsarnok 1146, Dózsa György út 37.
Szépművészeti Múzeum 1146, Dózsa György út 41.
Gundel Károly út (az Állatkerti körút egy rövid szakasza):

Bagolyvár étterem 1146, Gundel Károly út 2.
Gundel étterem 1146, Gundel Károly út 4.


Városligeti körút:

Közlekedési Múzeum 1142, Városligeti körút 11.


Állatkerti körút:

Fővárosi Állat- és Növénykert 1146, Állatkerti körút 6-12.
Budapesti Vidám Park 1146, Állatkerti krt. 14-16.
Fővárosi Nagycirkusz 1146, Állatkerti körút 12/A
Széchenyi gyógyfürdő 1146, Állatkerti körút 9-11.

Zichy Mihály út:

Petőfi Csarnok 1146, Zichy Mihály út 14.

Olof Palme sétány:

Magyar Alkotóművészek Háza (Olof Palme-ház) 1146, Olof Palme sétány 1.
Városligeti Műjégpálya 1146, Olof Palme sétány 5.

Vajdahunyadvár:
Magyar Mezőgazdasági Múzeum,

Jáki kápolna
A Városliget szobrai, emlékművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A liget szélén, az egykori Felvonulási téren (ma: 56-osok tere) áll az Időkerék és a 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű.

Több sétány mellé felállították azok névadóinak mellszobrát.

A Mezőgazdasági Múzeum melletti szoborsor mellszobrai az első magyar mezőgazdasági szakírókat mutatják be.

A Liget legrégibb épített emléke egy sírkő, ami alatt Toporczi Horváth Jakab pesti ügyvéd nyugszik; ő volt Martinovicsék védője a magyar jakobinusok perében. 1806-ban kelt végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városára azzal a kikötéssel, hogy földi maradványait a mai Városligetben helyezzék örök nyugalomra, és sírkövére csak annyit véssenek: FUIT, vagyis ´volt´ ....”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosliget

 

„... A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác építész által alkotott épületegyüttes a Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigete négy hídon közelíthető meg.


Román kori épületcsoport
Ún. Jáki-kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.


Auditórium.
Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.
Tompa-torony (a tó felőli oldalon).


Oroszlános kőhíd.
Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.


Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú.

Gótikus épületcsoport
Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg.
Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján.


Lovagterem.
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).


Dómhomlokzat.
Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.


Apostolok tornya – a segesvári vár azonos nevű tornyának másolata.

Egy romanikus kerengő utánzata

Reneszánsz–barokk épületcsoport
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete osztrák barokk stílusú palota. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel.


Köztéri szobrok
Alpár Ignác – Telcs Ede alkotta 1931-ben, a főbejárattal szemben áll
Károlyi Sándor – Stróbl Alajos alkotása a Hunyadi-udvaron
Anonymus – Ligeti Miklós műve
A délkeleti sétányon Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra. Itt helyezték el egy szoborfülkében Lugosi Béla mellszobrát is....”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajdahunyad_v%C3%A1ra

  • Wenckheim-palota

„... A Wenckheim-palota egy épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosi „palotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főépülete.

Története
A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára, mint Fővárosi Könyvtár. Bővítési tervét 1997-ben el is fogadta a Fővárosi Közgyűlés. Így kezdődhetett meg 1998-ban Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát. A műemléki palotarész, továbbá a könyvtári épület védelmét ma is egy megfelelő képzettséggel rendelkező biztonsági szolgálat látja el....”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-palota
http://indafoto.hu/desperado/image/13312599-6a4ed58f#nagyitas

  • Zeneakadémia

„... A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (korábbi, ismertebb nevén a Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
,,,
Az épület

A Zeneakadémia mai (történetének harmadik) épületének főbejárata a mai Liszt Ferenc térre, tényleges bejárata a Király utcára néz. Az épület tervezésével báró Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter Korb Flóris és Giergl Kálmán társépítészeket bízta meg, mivel a két építészt már 1889 óta foglalkoztatta a terv és saját költségükre több vázlatot is készítettek. A tervek 1903-ban történő jóváhagyása után az építkezés 1904-ben kezdődött Fittler Kamill miniszteri biztos vezetésével. Kiemelkedő értékei közül külön meg kell említeni az épület szerkezetét, mind tervezői, mind kivitelezői szempontból. Az eredeti tervdokumentáció dr. Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi magántanár irodájában készült. A Zeneakadémia Nagyterme korai vasbeton építészetünk kiemelkedő alkotása. Nagy értéket képviselnek Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Körösfői-Kriesch Aladár freskói valamint a pécsi Zsolnay porcelángyár eozinmázas csempéi és díszei. A főhomlokzatot Stróbl Alajos monumentális Liszt-szobra ékíti.

A Zeneakadémia ünnepélyes megnyitója 1907. május 12. és 14. között volt.

Az intézmény új, Budapest VII., Wesselényi u. 52. alatti épületét a 2011/12-es tanév kezdetére adták át. Ezután elkezdődött a Liszt Ferenc téri épület teljes felújítása.[11]

A Zeneakadémia teljes körül felújítását követő, ünnepélyes újraavatása 2013. október 22-én, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján, az állami- és a művészeti élet prominens képviselői jelenlétében történt meg, nagyszabású hangverseny keretében...”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem